A Fidesz a házszabálytól eltérve, december 30-án döntene az új egyházi törvényjavaslatról, ha azonban ehhez nem lesz meg a szükséges támogatás, akkor az Országgyűlést 2012. januárt 4-ére kellene összehívni a zárószavazásra - ismertette a pénteki, házbizottsági ülésen történteket az MTI-vel az Országgyűlés sajtófőnöke.
A Jobbik az új egyházügyi törvényjavaslatot beterjesztő fideszes Lázár Jánost kereste a vitázó képviselők között az előterjesztés csütörtök délutáni általános vitájában a parlamentben. A fideszes felszólalók méltatták a javaslatot.
Azt javasolja a Fidesz, hogy azok az egyházak, amelyek bár nem kerültek be a 14 államilag elismert felekezet közé, de kérték a közigazgatási és igazságügyi minisztertől státuszuk fenntartását, addig ne veszíthessék el egyházi besorolásukat, amíg arról az Országgyűlés nem dönt, várhatóan 2012. február 29-ig.
Az új egyházügyi törvényjavaslat segít megszabadítani a társadalmat a "businessegyházaktól" - hangsúlyozta az indítvány általános vitájában mondott expozéjában Varga László, a KDNP képviselője. A Fidesz vezérszónoka szerint a javaslat fő célja a lelkiismereti és vallásszabadság érvényre juttatása, az MSZP vezérszónokai viszont úgy fogalmaztak: "egy kínos aktus részei vagyunk".
Az MSZP megdöbbentőnek tartja, hogy a képviselők csak csütörtök reggel ismerhették meg az új egyházügyi törvényjavaslatot, amelyet már délben tárgyalni is kezdett a Ház. Nyakó István országgyűlési képviselő az MTI-nek azt mondta: az eljárás a demokrácia, a vallás és a lelkiismereti szabadság megcsúfolása, ezért visszautasítják.
Alkalmasnak találta a parlamenti általános vitára az új egyházügyi törvényjavaslatot az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága - mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés testületének fideszes alelnöke ülésüket követően.
Nem ismert el újabb vallási közösséget az új egyházügyi törvényjavaslat, ugyanakkor változtat az egyházként való elismerés szabályain.
Az Országgyűlés mai ülésén kezdheti tárgyalni az új egyházügyi törvényjavaslatot, amely továbbra is csak tizennégy egyház elismerésére tesz javaslatot.
Nyílt levélben fordult Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterhez és Lázár János Fidesz-frakcióvezetőhöz az MSZP egyik politikusa; Nyakó István szerint az Alkotmánybíróság (AB) által megsemmisített egyházügyi törvény ismételt elfogadása újra alkotmányossági aggályokat vet majd fel.
A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége (MKTHK) üdvözli az Alkotmánybíróság döntését, ami hatályon kívül helyezte az idén júliusban elfogadott, még a szavazás előtti utolsó pillanatokban is módosított egyházügyi törvényt - írja közleményében a közösség, amely korábban attól tartott, hogy az egyházügyi törvény módosításával elveszhet a somogyvámosi Krisna-völgy földtulajdona.
A nemzetiségek jogairól szóló, tegnap elfogadott törvény végső, hatályon kívül helyező rendelkezései közé csempészte bele az egyházügyi törvény megsemmisítését a kormány.
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfőn este újabb módosító indítványokat nyújtott be a január elsején életbe lépő alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló kormánypárti előterjesztéshez. A testület ezekben felhatalmazást adna a parlamentnek arra, hogy sarkalatos törvényben határozza meg az egyházak és a nemzetiségek elismerését. A bizottság emellett a kormányhivatal vezetőjének lehetővé tenné, hogy pótolja a bíróság által elmulasztottnak nyilvánított önkormányzati határozatokat, továbbá javasolják: az új alkotmány elfogadásának napja, április 25. legyen az alaptörvény napja.
A Jobbik egyetért az Alkotmánybíróság (AB) hétfői három megsemmisítő határozatával, de ez "csak csepp a tengerben" - mondta el Novák Előd.
Az Alkotmánybíróság hétfőn bejelentette, hogy megsemmisíti az egyházügyi törvényt és alkotmányellenesnek ítélte a médiatörvény és a büntetőeljárási törvény több intézkedését.
Lázár János azért tartja szükségesnek az ülésezést, mert még idén el akarják fogadni az egyházügyi törvényt.
Nyílt levélben fordult az amerikai törvényhozás alsóházának tizenhárom képviselője Orbán Viktor miniszterelnökhöz, szorgalmazva, hogy a magyar kormány érdemben módosítsa az új egyházügyi törvényt, hogy azt összhangba hozza a magyar alkotmánnyal és a Magyarország által aláírt és ratifikált nemzetközi emberi jogi egyezményekkel.
A Kereszténydemokrata Néppárt frakciója egyetért a Fidesz javaslatával, hogy a közjogi kritériumoknak megfelelően történjen az új egyházügyi törvény bevezetése.
"Meg tudom érteni, hogy valaki hazautazik, és nem Budapesten várja a Jézuskát" - így reagált Lázár János a rendkívüli Fidesz-frakcióülést követően arra kérdésre, hogy mit szól az IMF-EU-delegáció távozásához.
Hatályon kívül helyezik a júliusban elfogadott új egyházügyi törvényt "jogtechnikai megfontolások" miatt - jelentette be pénteken Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője, hozzátéve, hogy az új jogszabályt még idén el kell fogadni, várhatóan a két ünnep között.
Az egyházügyi törvény módosítása után kialakult rendezetlen jogi helyzet mielőbbi rendezése érdekében békés demonstrációt szerveznek a Krisna-hívők.
